Bemutatkozás

Bár legfőbb vonzalmam az Alpok és a hegyek, gyermekkorom óta csodálattal töltenek el az Őrség dimbesdombos tájai, az itt élő erdők, mezők és azok gazdag élővilága.
Alig 6-7 éves lehettem, amikor nagyapám és nagyanyám előszőr elvitt magával az Orfalu közeli erdőkbe első erdei kalandozásomra - gombát és szamócát szedni-, de legelső vadászélményeimet édesapám oldalán még ennél is korábban megszerezhettem a Szentgotthárd melletti Rába holtagak nádasaiban töltött vadkacsa vadászatok alkalmával.

Ahogy felnő az ember és elkezd öregedni, egyszer csak elgondolkozik azon, hogy ez a gyermekkorban idillinek látszó vidék 30-40 év alatt mekkora változáson ment keresztül.
Amit akkor gyermekként úgy éltem meg, mint az igazi vadon, mára sok ide nem illő civilizációs betegséggel is megfertőződött. Az erdőt járó és erdőt művelő emberek között is előfordul sok olyan, aki szemetel - pl. sörös dobozokat vagy motorolajos flakonokat szór el - az erdőben, de a Rábaparton is gyakran lehet látni gazdagon füstölő terepjáróval vadászokat vagy horgászokat száguldozni...

Ezek az aggasztó tünetek sajnos ellene munkálkodnak annak, hogy ezen a szép vidéken az eredeti, természetes állpotokból a következő generációk is legalább annyi szépséget megtapasztalhassanak, amennyit nagyszüleink ránk tudtak még hagyni.
Az oldalon látható képek - amellett, hogy nem kis élményt nyújtottak a kép elkészítőjének - azon keresztül, hogy megpróbálják bemutatni az itt rejlő ritka természeti értékeket, azt a célt is szeretnék szolgálni, hogy minél többen vegyük észre azok sérülékenységét, kiszolgáltatottságát és egyre többen legyünk, akik hajlandóak tenni is azok megóvása érdekében...

Domiter L